Aszinkron gépek

Részletek

Készült: 2008. máj. 05. hétfő, 17:50

Írta: Kõvári Attila írása alapján

Találatok: 6426

Szerkezeti felépítésük a háromfázisú aszinkron motorokhoz hasonlít, de az állórészen csak két fázistekercs található.
Az egyik tekercs a fõfázis a másik a segédfázis tekercs.
A fõfázis tekercselés a került körülbelül kétharmadát foglalja el.
Segédfázis tekercselés nem minden kialakításban kapcsolódik állandóan a hálózatra, van amikor csak az indítás ideje alatt aktív (indító üzemmód). A segédfázis így csak rövid ideig mûködik, ezért vékonyabb huzalból készíthetõ.
A motort egyfázisra kapcsolva nem indul, nincs indítónyomatéka, mivel nincs forgó csak lüktetõ mágneses mezõ. Segéd- és fõfázis tekercselés egymásra merõlegesen helyezkedik el.

Mûködése:

Motor fõfázisát az egyfázisú hálózatra kapcsolva, az állórészben lüktetõ mágnese tér keletkezik.
Ez a mágneses tér a forgórészben áramot indukál, de ez az áram a lüktetés miatt indítónyomatékot nem eredményez.
A motor forgórészét külsõleg felgyorsítva a mechanikai forgás hatására a forgórész és az állórész mágnese mezeje együtt már forgó mágneses teret létesít.
Lüktetõ mágnese mezõ felbontható két egymással ellentétesen forgó mágneses mezõre.
Segédfázis tekercselésben a fõfázis áramához képest idõben 90°-al eltolt segédfázis árammal forgó
mágneses mezõ létesíthetõ, ami indítónyomatékot tud adni a motornak.
Az eltolást legtöbbször a segédfázis tekercselésével sorba kötött kondenzátor segítségével valósítják meg. A segédfázis bekötésének felcserélésével a forgásirány megváltozik.

Egyfázisú motor hátrányai a háromfázisúval szemben:

Azonos teljesítmény mellett nagyobb méretû, tömegû, így költségesebb,
Rosszabb a hatásfoka.
Segédberendezések (kondenzátor, indító üzem) miatt kevésbé üzembiztos.