Az egyszerre intenzitáshelyesen megjelenített legfényesebb és leghalványabb képpontok fényességaránya a fotográfiában 100 körüli érték (ez kb. 5 magnitúdónak felel meg), ellenben a CCD-k esetében ugyanez mintegy 10000 (ami 10 mg)! Utóbbi esetben fölsõ határt szab a pixelek telítõdése, vagyis az, hogy csak véges számú elektront tartalmazhat egy képelem. Ha ezt a határt túlléptük, a töltések "átfolynak" a szomszédos pixelekbe (blooming). (Léteznek olyan technikai megoldások, ahol ezt a jelenséget csökkenteni tudják a pixelek közötti "elvezetõ csatornákkal", ez az un. antiblooming gate technika.)

Átlagos pixelmérettel számolva a felbontás 66 vonal/mm, ami elmarad néhány, akár 300-400 vonal/mm-es felbontást elérõ fotoemulzióktól. Ráadásul a valódi felbontás ennél rosszabb. A kép legkisebb rögzíteni kívánt részleteinek ugyanis legalább két-két pixelre kell esni (Shannon-féle mintavételezési tétel), különben ezek egybemosódhatnak. Az érzékelõ felületének nagyságát a pixelméret és a pixelszám határozza meg. Ez általában néhány tized és pár cm2 között mozog, a legnagyobbaké is csak 36 cm2, ami szintén elmarad az óriási, több száz cm2-es fotólemezekétol. Szinte csak ezen a két területen van hátránya a CCD-nek a hagyományos technikával szemben.

Semmi sem tökéletes, a CCD chip sem. Szó volt már róla, hogy az elektronok nem csak fotonok hatására, hanem a homozgás során is elszabadulhatnak, s ez a filmeknél ismert "alapfátyol"-hoz hasonlóan jelenik meg a képen. Ennek értéke, eloszlása azonban teljesen véletlenszeru, erosen függ a homérséklettol, s az integrációs ido alatt folyamatosan gyulnek ezek a "zavaró" elektronok is. Az egyes pixelek érzékenysége is különbözo, így a rögzített kép egyes pontjainak relatív fényessége is megváltozik. Ez a két hatás azonban, mint látni fogjuk, nagyon egyszeru eljárásokkal csökkentheto, sot, majdnem meg is szüntetheto. Nem küszöbölhetok ki azonban a gyártás során keletkezett pixelhibák. Gyakran elõfordulnak érzéketlen, "halott" képelemek, s ezek legrosszabb esetben az egész chipet használhatatlanná tehetik. (A hibák száma alapján osztályozzák az elkészített chipeket -a legjobbakban általában 10-nél kevesebb hiba van-, s ettol függõen szabják meg azok árát.)